Egy wannabe vlogger blogja egyenesen a kanapéról

Couch Club

Couch Club

Mém atombombával robban a 2016/17-es klubszezon

Az adidas kreatívjai kitettek magukért

2016. augusztus 03. - Couch Club Szunyi

Megmondom őszintén, nem gondoltam volna, hogy a CR7-féle testcserés Nike reklámot egyhamar überelik, de a napokban jött ki az adidas First Never Follows kampánya, ami engem kilóra megvett. Hogy miért? A nyár legforróbb topikjait szolgáltató klubok, játékosok és edzők szerepelnek a kampányban, az üzenet pedig az, hogy a sok szövegelés, a zavaró tényezők ellenére az egyetlen ami fontos, az a teljesítmény: legyél az első, diktáld a tempót, és akkor nem kell másokat követned, sem magyarázkodnod.

Mindezt megturbózták egy elképesztően látványos, és menő vizuállal, illetve a 90-es évek Nintendo játékait idéző effektekkel, ezek együtt pedig egy olyan végterméket eredményeznek, ami azt mutatja, hogy az adidas kreatívjainál igencsak jó anyagot tolnak értenek hozzá, hogy hogyan kell felpörgetni a szurkolókat a közelgő klubidényre. 

 Az egészben viszont a legjobb, hogy szanaszét savazzák benne az állandóan szenzációhajhász ál- és félhírekkel operáló sajtót. Pogba belemondja a kamerába, hogy ne higgyünk el mindent, amit a lapokban olvasunk, a Chelsea-s leszereplést követően a Manchester Uniteddel renomáját visszaállítani igyekvő Mourinho elcsititja a sajtót, míg a friss BL-győztes Bale és Benzema nagyszerű góllal űzik el a Real Madrid szezonja felett már lakomára készülő, spanyol médiát jelképező dögkeselyűket. 

 

 A legnagyobb csattanó azonban a végére marad: megjelenik az élő LEGENDA, aki a meglőtte a BL-döntők történelmének legszebb gólját, majd fél év alatt egy szétesett és leírt Real Madridból BL-győztest csinált. A vicces az egészben az, hogy rengetegen nem is tudják - még a madridisták közül sem -, hogy mit is jelképez ez a fél másodperces kis jelenet.  

Történt ugyanis, hogy Zizou Január negyedikén átvette a Real vezetését, majd alig másfél hónappal később, az első komolyabbnak mondható megmérettetésén 0-2-re meccselte le az AS Roma csapatátt a BL-ben. Épp pár nappal előtte történt, hogy Messi a bajnokságban lepasszolta a tizenegyesét, amit Luis Suarez be is vágott. Ettől természetesen a Messi-fanok és a sajtó azonnal magukhoz nyúltak, pedig nem kicsit gerinctelen, tiszteletlen húzás volt, pláne 3-1-es állásnál. A Roma elleni meccs után egy tehetséges riporter meg is kérdezte Zidane véleményét a legurított tizenegyesről. Zizou-n látszott, hogy meglepte a kérdés, de a másodperc tört része alatt kapcsolt; arcon röhögte a riportert, majd otthagyta a fenébe. Zseniális jelenet:

 

Ha tetszett a bejegyzés, like-olj, kommentelj, vagy oszd meg.
Ha nem szeretnél lemaradni az új bejegyzésekről, akkor kövess a facebookon:

Dzsudzsák Balázs fullba nyomja a kretént

De szerencsére itt vagyunk, és jó szurkolók lévén elmagyarázzuk neki, hogy miért ül fordítva a lovon

Azt mondja a mi Balázsunk, hogy azért nem jönnek a sikerek a magyar klubfutballban, mert nincsenek kint elegen a stadionokban. Nos, az a helyzet, hogy Balázs k*rvára fordítva ül a lovon. Nyílt levél Dzsudzsák Balázsnak.

dzsudzsak.jpg

Balázsom, szépen kérlek, gondolkozz már, mielőtt beszélsz!

Történt ugyanis, hogy Balázs - velem ellentétben - kilátogatott a Ferencváros - Partizani Tirana BL-selejtező összecsapásra, ahol mint ismeretes a Fradi szégyenteljes, vállalhatatlan, csapnivaló játékkal, lélek nélkül esett ki az amúgy beugró albán csapat ellen. Balázst nagyon felidegesítette a mérkőzés, azonban - velem ellentétben - nem a pályán látottak miatt, hanem mert azok a tízezrek, akik utcára vonultak a válogatott sikereinek köszönhetően, most nem mentek ki szurkolni a Fradinak. Balázs szerint a lelkesedének nem csak pár hétig kéne tartania, és meg kéne lovagolni a válogatott által gerjesztett hullámot. 

Kedves Balázs!

Hadd mondjam el én is a véleményemet!

Mindenekelőtt leszögezném, hogy hatalmas tisztelője vagyok annak a magyar válogatottnak, amely évtizedek után kijutott egy világversenyre, ott elismerésre méltó teljesítményt nyújtott, és amely csapatnak Te magad is tagja vagy. Hiszem - Szőllősi Györggyel ellentétben -, hogy Te, mint a csapat kapitánya kulcsfontosságú szerepet töltöttél be a csapat sikerében. Nem csak a lőtt góljaid miatt, hanem mert megannyi szívet töltöttél meg tűzzel az öltözőben az érzelmes beszédeid közepette, ahogy az Pires filmjében is jól érzékelhető volt. Ezúton szeretném megköszönni azt az élményt, amit elsősorban Bordeaux-ban kaptam Tőletek, illetve amit itthon Magyarországon tapasztaltam a meccseket követően - és néha azóta is. 

Ugyanakkor el kell, hogy mondjam, szerintem egyáltalán nem érted a szurkolók lélektanát. A Te olvasatodban a jó eredmények a szurkolói támogatás hatására jönnek, amivel összességében nem tudok vitatkozni, hiszen bár olyat, mint Ti, soha nem érezhettem, de nyilvánvalóan hatalmas lökést ad ha tízezrek hajszolnak bele a győzelembe. Viszont fontos látni azt is, hogy a szurkolók támogatása csak akkor fog jönni, ha azt érezzük, hogy érdemes valamiért szorítani. Ha látjuk, hogy a csapat szívét-lelkét otthagyja a pályán azért, hogy eredményes legyen.

Pont úgy, ahogy Pali érkezése után láthattuk a magyar válogatotton. Hogy a selejtezők rossz kezdése ellenére felálltatok a padlóról, végig tapadtatok a riválisokra, és az utolsó utáni pillanatig is megvolt az esély, hogy egyenes ágon jussunk ki. Ez ugyan nem sikerült, de megmondom őszintén én ezt utólag nem is bánom, ugyanis a norvégok elleni meccseken nemcsak, hogy felszántottátok a pályát, hanem egy magasabban jegyzett csapatot fektettetek két vállra. Úgy érzem, hogy ezen a mérkőzésen talált egymásra igazán a válogatott és a szurkolói, ugyanis azt érezhettük, hogy "Igen, ezeknek a srácoknak érdemes szurkolni!" És innentől kezdve beszélhetünk többes szám első személyben Rólunk: a csapatról és a szurkolókról.

Bevallom őszintén, bennem az EB előtt az az érzés keringett, hogyha három szoros vereséggel, de küzdve zárjuk a csoportunkat, én már akkor is büszke vagyok. Persze azért nagyon bíztam benne, és drukkoltam, hogy sikerüljön elcsípni 1, esetleg 2 pontot Izland és Ausztria ellen, de igyekeztem racionálisan szemlélni az esélyeinket. Ennek ellenére a teljesítményetekkel túlszárnyaltátok még a legvérmesebb szurkolók várakozásait is; nem vallottatok szégyent, és bebizonyítottátok, hogy megérdemelten jutottunk ki. Ne legyenek kétségeid afelől, hogy a VB-selejtezőkre órák alatt fogják elkapkodni a szurkolók a belépőket, és ugyanúgy tízezrek fognak kivetítők elé az utcára vonulni (mert sajnos a Groupamába nem fogunk annyian beférni), mint az EB alatt.

Azt kell látnod Balázs, hogy ez a szurkolói támogatottság két év alatt épült fel, és jutott el odáig, hogy kicsik nagyok, hozzáértők és kívülállók együtt rajongjanak a magyar válogatottért. Mélyről indultatok, de bebizonyítottátok, hogy megérdemlitek az emberek szeretetét.

valogatott.jpg

Sajnos a Fradiról csak az mondható el, hogy mélyről indult, a tavalyi Željezničar elleni kieséskor, és egy lépést sem volt képes megtenni előre. Lélek, küzdés, teljesítmény nélkül estek ki egy sehol sem jegyzett csapat ellen. Hidd el, ha továbbmentek volna, még ezen teljesítmény ellenére is kimentem volna a Salzburg elleni meccsre (pedig egyáltalán nem vagyok Fradi-drukker, és a kiesés is borítékolható lett volna), mert annyira futball-lázban égek, azonban a Fradinak egy papíron sokkal gyengébb csapatot sem sikerült felülmúlnia. Mégis, 8752 ember látogatott ki erre a mérkőzésre, ami a látottak fényében minimum hízelgő. ugyanis a Fradinak még teljesen üres lelátók előtt is kutya kötelessége lett volna lelépnie ezt az ellenfelet

Abban is egyetértek veled, hogy jó lenne meglovagolni ezt a hullámot, azonban ez elsősorban nem a szurkolók feladata. A klubfutball maga egy szórakoztatóipari szegmens, ahol a klubok, mint egy adott identitást képviselő szervezetek harcolnak a nézők kegyeiért, azaz a fogyasztókért. Ennek első frontvonala a játékosok által mutatott játék, így elsősorban az ő felelősségük, hogy bevonzzák a nézőket a stadionba. A Fradinál ez a kérdéses meccsen az értékelhetetlen kategóriába esett. Mi alapján várja azt bárki is, hogy ezek után szívesen menjenek ki a drukkerek akár egy Fradi meccsre? Ha egy ilyen ellenfél ellen is csak erre képesek a játékosok, akkor nincs miért kimenni, egyszerűen nem érdemes.

Ha a játékosok teljesítménye nincs meg, akkor a sportvezetőké a feladat, hogy valamivel bevonzzák a szurkolókat, de sajnos ők sem tettek semmi érdemlegeset. Dárdai javaslatát gyakorlatilag fontolóra sem vették, pedig ha valaki bizonyította a magyar futballban, hogy érdemes rá hallgatni, akkor az pont ő. Sajnos ennek a hozzáállásnak a megváltoztatására jelenleg nem sok esélyt látok, így viszont a nemzeti identitásukat megtaláló szurkolók sosem lesznek birtokában a Fradi-identitásnak.

Az elismerést minden esetben meg kell előznie valamilyen elismerendő teljesítménynek. Nem csak a szurkolók esetében, hanem az élet minden területén így van ez. Ahhoz, hogy a magyar szurkolók kimenjenek a stadionokba az kell, hogy jó játékosok, jó focit játszva, jó ellenfelek ellen, jó élményeket adjanak, ugyanis ezekért érdemes focit nézni. Jelen helyzetben azonban csak a jó játékosok adottak (a Fradi kerete EB-hősökkel van teletűzdelve). Képzeljük csak el, hogy mekkora esemény lenne, ha Gera vezetésével a Fradi 3-3-as döntetlent érne el mondjuk a Bayern München ellen egy fülledt őszi európai kupaesten... Nyilván nem kongana a stadion az ürességtől. 

Badarság azt állítani, hogy ez alkalommal a szurkolók tízezrei kellettek volna a sikerhez. Ezzel az állítással a válogatott teljesítményét is elbagatellizálod. Az EB előtt és alatt is "csak" a hatalmas lelki támogatás volt köszönhető a drukkereknek, ami szintén elismerésre méltó, viszont az elért eredmény titeket, a ti tehetségeteket, Dárdai és Storck hozzáértését, valamint a példás felkészülést és hozzáállást igazolja.

Ehhez a sikerhez csak az hiányzott, hogy a Fradi tökösen kiálljon, és bebizonyítsa az albánoknak, a drukkereknek és maguknak is: helyük van legalább az Európa Ligában. Az első lépés most nem sikerült, jövőre lehet újra próbálkozni. Aztán ki tudja, lehet, hogy pár év múlva majd egy stabil BL-résztvevő Fradi és egy stabil EL-résztvevő Vidi bajnoki összecsapása ugyanúgy tízezreket fog megmozgatni. 

Ha tetszett a bejegyzés, like-olj, kommentelj, vagy oszd meg.
Ha nem szeretnél lemaradni az új bejegyzésekről, akkor kövess a facebookon:

 

Kicsoda valójában Bran Stark? (2. rész)

...avagy sosem késő helyrehozni a hibáinkat

SPOILERVESZÉLY!

Én szóltam előre... Megyünk tovább teóriánkkal a Trónok Harca "látnok kissrácával" kapcsolatban, és most jönnek csak az igazán szaftos részek.. Időközben módosítottam korábbi elgondolásomat, és kettő helyett három részben fogom elemezni Bran szerepét, remélem senki sem bánja. Aki olvasta az első részt, annak jó szórakozást, aki még nem, annak erre tessék!

isaac-hempsted-wright-as-bran-in-game-of-thrones-season-6.jpg

Az előző rész végén ugye ott hagytuk abba, hogy valószínűleg Bran felelős Hodor halálán túl Aerys király megőrülésért, ezáltal kollektívan a Westeroson fennálló háborús helyzetért is, sőt ami még fájóbb, hogy majdhogynem teljes családjának kiírtásáért. 

Alapvetés, hogy Bran tulajdonképpen jót akart azzal, hogy figyelmezteti Aeryst a közelgő tél álnév alatt érkező Másokra. Miután azonban terve félresiklott, és a király félreértette az üzenetet, neki is szembesülnie kellett a fentebb leírt negatív következményekkel, ezen felül pedig a fagyos halálosztagos parát sem sikerült hatályon kívül helyezni.

Ha hiszünk abban, hogy Bran fő célja nem más, minthogy Westeros népét megmentse a Mások szállította biztos haláltól, akkor hihetünk abban is, hogy nem fogja annyiban hagyni a dolgot és újabb kísérletet tesz majd erre. Tételezzük fel, hogy Bran idővel megtanulja használni warg képességeit, és utazásai során sikerrel fogja instruálni, befolyásolni alanyait, valamint képes lesz arra, hogy fizikailag is testet öltsön. Amennyiben ez adott, úgy könnyedén lehetséges, hogy Brandon Stark nem más mint maga Építő Brandon (Bran the Builder), aki 8000 évvel korábban élt, és többek között felépítette Derest, és a Mások elleni védelem (enyhe képzavarral élve) oszlopaként megépítette a Falat is. A két személy szándékai mindenesetre azonosak...

Lehet, hogy nem véletlenül volt Bran kedvenc története az Építőről szóló mese, amit Öreg Nan mesélt neki. Apropó, Öreg Nan-ről - aki Bran-re a bénulása óta vigyázó idős asszony - azt mondják, hogy az ő fejében már az összes Brandon Stark egy emberré vált. Véletlen volna?

Egy másik bizonyíték erre a tézisre, amikor Arya és Ned királyvárban beszélgetnek Bran életéről. Arya elmondja, hogy Bran mindig a Királyi testőrség tagja akart lenni, de erre így, bénultan már nem lesz lehetősége. Apja egyetért vele, de elmondja, hogy lehet egy nap majd egy kastély urává válik, beülhet a királyi Kistanácsba, vagy akár hatalmas kastélyokat is építhet, mint Építő Bran. A készítők valamiért nem hagyták ki ezt a beszélgetést a sorozatból, ami csak azért történhetett, mert sokkal fontosabb mondat, mint amilyennek amúgy tűnik.

További erre utaló gondolatokat fedezhetünk a Durran-királyról szóló történetben, aki Viharvég megépítéséről híres. Többen úgy gondolták, hogy a vár megépítésében az Erdő Gyermekei segítettek Durrant, azonban mások (ezek nem azok a Mások - hehe) úgy gondolják, hogy egy kisfiú mondta el Durrannak, hogy hogyan építse meg a várat. Ez a kisfiú pedig nem volt más, mint a későbbi Építő Brandon.

Ha továbbgörgetjük az elméletet, akkor még meredekebb feltételezéseket tehetünk: Lehetséges, hogy Bran Stark nem találta elégségesnek a Fal által biztosított védelmet, ezért további óvintézkedéseket tett, hogy megállítsa az Éjszaka Seregeit. Lehet, hogy Bran maga a Fény Ura, és az utazásai során a Vörös Papokkal és Papnőkkel kommunikálva szervez sereget az Éjkirály ellen. A Fény Urát követők szerint létezik egy személy, aki ennek a seregnek az élére állva vezeti majd a híveket. A sorozat jelenlegi állása szerint ez nem más, mint Havas Jon. Elég epikus gondolat, hogy Bran, mint a Fény Ura Jon-t választotta bajnokának, aki majd megmenti Westerost a pusztulástól.

Meredek feltételezés? Abszolút. Ugyanakkor elég racionálisan alátámasztott gondolatmenet, és ez még mindig nem a vége. A sorozat lezáró részében megyünk tovább és még ennél is durvább kapcsolatokról rántjuk le a leplet.

Ha tetszett a bejegyzés, like-olj, kommentelj, vagy oszd meg.
Ha nem szeretnél lemaradni az új bejegyzésekről, akkor kövess a facebookon:

 

 

2016, az antifoci éve

Émelyítő irányba tart a labdarúgás napjainkban: az eredmény nagyságrendekkel fontosabb a mutatott játék képénél, és ezzel a nézők nagyon rosszul járnak...

Kicsi korom óta járok Apuval válogatott meccsekre. 2016 nyarán úgy tűnt, végre magyar szinten megváltozik valami. Lehetőségem volt élőben, a helyszínen megtekinteni, amint lefocizzuk az osztrákokat, és a sírás kerülgetett, mert tudtam, történelmet írnak a srácok a szemeim előtt. A portugálok elleni nagyszerű meccs után rohantam a körútra ünnepelni, ahol olyan határtalan boldogságban, eufóriában volt részem, amilyet még soha nem tapasztaltam. Az EFOTT-on a koncertek között zengett a sátorban az Éjjel soha nem érhet véget, a Ria-Ria-Hungária, meg a Magyarország-é-á-é, ami miatt életemben először megélhettem a pártoktól független nemzeti összetartozás élményét. Olyan erők mozgolódtak a háttérben, gondoltam, amik csak jó irányba vihetik a labdarúgásunkat.

Sosem voltam Fradista (vagy úgy bármelyik magyar klubcsapat drukkere), de annyira fellelkesedtem, hogy már azt vizionáltam, hogy idén ősszel visszatérő látogatója leszek a Groupamának, mert ismét magyar csapat van a BL-ben. Végső soron ugyanis ez lenne az első állomás ahhoz, hogy a magyar stadionokba újra elkezdjenek járni az emberek; minőségi játékosok, minőségi futballt játszva, minőségi csapatok ellen, minőségi élményt adjanak. 

Minden követ megmozgattam, hogy ott legyek a tegnap esti BL-selejtezőn, de végül nem volt senki akivel elmehettem volna. Így utólag már nem is bánom, hogy csak otthonról a tévé elől kellett végigszenvednem ezt a 120 perc plusz ÁFA-t. A Fradi egy jóval gyengébb ellenfél ellen vérzett el. A Transfermarkt.de adatai szerint közel kétszerannyit ér a csapata, mint a Partizani Tiranának. 

ftc_banat.jpg

Az albánok mindkét meccset végigbekkelték, a magyarországi visszavágón pedig még a kaput sem találták el: még a hosszabbítást, majd tizenegyespárbajt jelentő góljukat is egy Fradista lőtte a saját kapujába. Mégsem lehet azt mondani, hogy feltörte volna az albánok seggét a háló: jó, ha a tizenegyesgóllal együtt volt két kaput eltaláló lövése a magyar csapatnak. Ez szánalmas, és szégyellheti magát minden mezőnyjátékos, aki bármilyen szerepet vállalt ebben a focinak nem nevezhető valamiben. Így kell elb*szni egy olyan lehetőséget, ami évtizedek óta nem volt. Összességében az albánok úgy jutottak tovább, hogy az ég világon semmit nem tettek érte. Mérhetetlen csalódás, több szót kár is fecsérelni rá. 

Viszont a meccs képe nagyon jól jelképez egy trendet, ami idén elérte a(z eddigi) csúcspontját, miszerint nagyságrendekkel fontosabb az eredmény, mint a mutatott játék képe, vagy a tradíciók. Akkora a tét a nemzetközi kupamérkőzéseken, hogy a csapatok túlnyomó többsége biztonsági focit "játszik", ezzel megfojtva esetlegesen játszani szándékozó ellenfelét is.

Tekintsünk vissza az idei tavaszi BL-hadjáratra. Szittya madridistaként természetesen örülök a Real Madrid 11. BL-győzelmének, ugyanakkor a kombinatív, közönségszórakoztató játék szerelmeseként már vérzik a szívem, pláne úgy hogy ezek az erények kedvenc csapatom tradicionális jellemzői. Jegyezzük meg, hogy Zidane egy romokban lévő Real Madridot vett át Beníteztől, ennek fényében hatalmas eredmény a BL-győzelem, de a mutatott játék képével már nem lehetnek túl elégedettek a Blancók fanatikusai, különösen az elődöntőktől kezdve. 

wp_ss_20160721_0001.png

Azt ugyan nem mondhatni, hogy a két Manchester City ellen lejátszott meccs alapján nem megérdemelten jutott döntőbe a Real, hiszen a játék minden aspektusában a City fölé emelkedett (ez a fenti chartokon jól látható - via Sofascore), de a 180 perc alatt egyetlenegy szerzett gól (ami ráadásul öngól volt), igencsak soványka teljesítmény. A BL-döntőben már más volt a helyzet: gyakorlatilag azonos játékerőt képviselő csapatok játszottak egy jó unalmas, de többnyire kiegyenlített meccset (a statisztika is ezt mutatja lentebb), ahol senki nem kockáztatott sokat, hogy aztán a tizenegyesekkel a nagyobb tartással, lelki erővel rendelkező csapat nyerje meg a trófeát. 

wp_ss_20160721_0003.png

Aztán gondoljunk a nem olyan rég zárult EB-re, ahol általános felháborodást váltott ki a közvélekedés szerint antifocit játszó portugálok EB-győzelme. Egy dolgot csináltak nagyon hatékonyan, megölték az ellenfél játékát. Egyetlen meccset leszámítva, amikor pont ellenünk eredménykényszerben voltak. Akkor két nyílt sisakos csapat küzdelme, az EB egyik, ha nem a legjobb meccsét hozta. Egyetlenegy ilyen meccset tudok ezen kívül kiemelni: a Wales Belgiumot. Ezeket leszámítva csupa dögunalmas mérkőzés, majd kihúzzuk valahogy a tizenegyesekig, oszt meglátjuk-mentalitás jellemezte ezt az EB-t. (Apropó tizenegyesek; sosem értettem, hogy egy erősebb játékerőt képviselő csapat, amelynek lenne lehetősége a maga javára eldöntenie a meccset, miért hagyatkozik az oroszrulett biztonságú tizenegyespárbajra.) Hogy az agyonsztárolt izlandiakról ne is beszéljünk, akik mindenféle focira emlékeztető megmozdulás nélkül jutottak tovább a csoportból, hogy aztán hazaküldjék az idén is impotens angolokat, majd megkapják a jól megérdemelt ötösüket a házigazdától.

Ha jobban mögé nézünk a dolgoknak, akkor ez teljesen indokolt. Vegyük például a magyar válogatottat: alapvetően a mi sikerünk is annak köszönhető, hogy a mi Palink gatyába rázta a védelmet. Ha szimplán a matematika szabályait nézük, akkor a ha nem kapunk gólt, már biztos van egy pontunk-mentalitással már tovább lehetett jutni a csoportokból, és ezt a mentalitást az ún. kiscsapatok szinte kivétel nélkül magukévá is tették. A mieink szerencsére a relatíve stabil védekezéshez hozzátettek egy hajtós, néhol látványos támadófocit is, így egyáltalán nem kell szégyenkezniük, még a belgák ellen kapott 4 gól miatt sem (és ez az egyetlen, amit pozitívumként tudunk megélni manapság a fociban).

Nem véletlenül hallottuk azt sem mindenhonnan, hogy mennyire kiegyenlített ez az EB; nem igazán volt olyan csapat, amelyik nagyon kilógott volna lefelé (kivéve talán az oroszokat és az ukránokat), olyan meg pláne nem, amelyik felfelé (nem volt 9 pontos csapat a csoportkörben). Ez véleményem szerint a jól összerakott védelmeknek, valamint a játék megfojtásának köszönhető. Ennek az eredménye az is, hogy a döntő előtti 50 mérkőzés alatt mindössze 16 meccset nyertek azok a csapatok, akik többet birtokolták a labdát. Azt már tudjuk, hogy ez a szám a döntőben sem változott.

Az is érdekes kérdés, hogy mikor volt utoljára olyan, hogy a látványos foci eredményt hozott. Nem is olyan rég, két éve a németek VB-győzelménél. Milyen focit játszottak idén ugyanezek a németek? Inkább hagyjuk...

Úgy néz ki tehát, hogy a csapatoknak megéri a biztonságra játszani, pláne a kicsiknek: bekkelni, és kicsinálni az aktuális ellenfél játékát, hiszen ha nem kapnak gólt, akkor a tizenegyespárbaj már adott, ahol bármi megtörténhet. Nincs is ebben nagy újdonság, a kiscsapatoknak általában ez az egyetlen lehetősége megfogni a nagyobbakat. A gond ott kezdődik, amikor Real Madrid és portugál válogatott kaliberű csapatok is az eredmény mindenek felett elven kezdenek játszani, hiszen ezzel végül pont azok járnak rosszul, akik az egész álomgyárat fenntartják: a nézők. Akárhogyis, nagyon rossz irányba tart korunk labdarúgása, hiszen ha egy madridista visszasírja a tikitaka korszakát, akkor azért kijelenthető, hogy baj van. Mert akkoriban az legalább nyomokban tartalmazott labdarúgást, és a 10-ből 9 hátra- vagy oldalpasszt, legalább néhanapján megszakította valami olyasmi, ami miatt érdemes leülni a tévé elé.

Ha tetszett a bejegyzés, like-olj, kommentelj, vagy oszd meg.
Ha nem szeretnél lemaradni az új bejegyzésekről, akkor kövess a facebookon:

 

Mark Zuckerberg befenyítette a magyar kormányt

Városbénító tüntetést szerveznek, amennyiben Orbánék nem teljesítik a kéréseiket

Mint ismeretes a Prisma nevű fotószerkesztő program - melynek bármelyik szabadon választott filtere félkézzel lenyomja az összes Instagram filtert együttvéve - készítői bejelentették, hogy fejlesztik az app Androidos kliensét. Zuckerberg feldúltan állt a sajtó elé, követelve, hogy a magyar állam tiltsa be az új trónkövetelőt.

prisma.jpg

- Nincs ebben semmi újdonság, ilyen filtereket mi is simán össze tudnánk rakni... - nyilatkozta a Facebook-vezér - Arra kérjük a magyar kormányt, hogy lehetetlenítse el a Prisma fejlesztőit, hiszen az új filtereikkel jogosulatlan piaci előnyre tesznek szert, amivel sérül a vállalatunk és a nálunk dolgozók érdeke. Mi ebből élünk, ebből veszünk ételt a családunknak. - dramatizálta túl a helyzetet Zuckerberg.

- Nem félünk elmenni a legvégsőkig, ha kell, wannabe Instagram modellekkel zárunk le Budapest ütőereként szolgáló útvonalakat. - tette hozzá. - Ezrével fognak fürdőruhás lányok pózolni az Erzsébet hídon fetrengve, háttérben a budai panorámával, vagy éppen a Deák téren. Biztosak vagyunk benne, hogy férfiak is szép számmal teszik majd tiszteletüket az eseményen, hiszen az első tervezett útlezárásunkhoz már megnyertük Palvin Barbit és Mihalik Enikőt, akikről a rendezvény ideje alatt leszbi szoftpornó fotósorozatot fogunk készíteni. Reméljük a labdarúgó EB alatt tapasztalt nemzeti összefogás most is összeköti majd ez embereket egy nemes cél érdekében. 

Zuckerberg egy kis piacelemzésbe is belevágott: - Eddig azért nem foglalkoztunk velük, mert csak iOS-en voltak elérhetőek, és az Apple 20 százalékos részesedését nem láttuk túlzottan fenyegetőnek. Most, az Androidos bejelentést követően abban bízunk, hogy legalább Windows Mobile-ra nem kezdik el a fejlesztést. Annyira sokat sz*ptunk vele, hogy végre használható klienst fejlesszünk a Windowsosoknak... Nem is tudom mihez kezdenénk, ha még ezt a tíz százalékot is megnyerné magának a Prisma... 

Zuckerberg egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy azért nem az Instagram-vezér Kevin Systrom állt a sajtó elé, mert nem voltak benne biztosak, hogy a magyar kormányban és holdudvarában van olyan nyitott személy, aki ismerné Systrom nevét, azt viszont tudják, hogy a miniszterelnök népszerű Facebook-oldalt üzemeltet. Épp ezért remélik, hogy eljut az üzenet az illetékesekhez, akik - véleményük szerint - az Über esetében is felelős döntést hoztak.

Event: UBER- Az utolsó kör

Én vagyok az egyetlen akit hidegen hagy ez a hülyeség?!

Mindenki aki él és mozog Pokémonokra vadászik. Én meg nézek, hogy wtf?! Hétvégi programajánló és miniinterjúk a Pokémon Go-ról

pokemongo.jpg

Pont én pofázok, mikor két nap sem telt el, mióta arról írtam, hogy mekkora fless lesz (nem), amikor majd VR Gear-rel a fejükön rohangálva fognak Pokémonokat fogdosni az emberek. Mégis azon veszem észre magam, hogy az ismerőseim nagy része a Pokémonokon kattog, és már legalább 3 különböző Pokémonvadász eventet nyomtak bele az arcomba most hétvégére, sőt ügyes "startupperek" csodásan vették észre az Über hagyta piaci rést, és PokéTaxit indítottak. (Az eventeket csak azért linkeltem, hogyha érdekel valakit, akkor menjenek nyugodtan, engem ott nem fognak megtalálni. Ellenben az Überes szimpátiatüntetésen ott leszek, és biztatok mindenki mást is erre.) 

Lelki szemeim előtt már látom is, ahogy a taxis hiénák ebből a bejegyzésből értesülnek az új konkurencia feltűnéséről, és szervezik is a következő városbénító kreténkedésüket, hogy "tilcsák be eszt is minnt a zübert". Bár ebben az esetben lehet, hogy jogosan ugatnának, mert nem tudom, hogy az ifjú úttörők hogyan oldják meg a számlázást. Mindenesetre itt hagyom a hirdetésről készült screenshotot, aztán majd az ebből a bejegyzésből értesült NAV-os kollégák eldöntik, hogy érdemes-e velük foglalkozni, vagy úgy gondolják, hogy az óvodásoknak (egy f*szt óvodások, van jogsijuk, szóval legalább 17 évesek) azért mégsem fognak bírságot osztogatni. meglátjuk.

pokemon_go_taxi.jpg

Kicsit elkalandoztam, vissza a Pokémon Go-ra. Szóval azon veszem észre magam, hogy már kezd idegesíteni az a szociális környezetszennyezés, amit a Pokémonosok nyomatnak. Félre ne értsetek, szórakozzon nyugodtan mindenki azzal amivel akar, csak nekem már most baromi unalmas. Jómagam Windows Mobile-al nyomom, így kimaradok a szórásból, bár feltelepíthetném a céges Androidomra, ha nagyon akarnám. Szeretem én is a gyerekkoromat idéző dolgokat, a Star Wars-t, a Nickelodeonos és Fox Kids-es rajzfilmeket, a '96-os Animal Cannibals kazettámat, sőt, én is Pokéfan voltam, matricás albummal, meg Tazokkal, de valamiért ez most nem fogott meg.

Az egyetlen alkalom, amikor pár másodpercre megingott az elutasításom, akkor volt, amikor a reggeli trolin megismert széparcú, csinos lányka azzal utasította vissza a meghívásomat, hogy csak Pokémesterekkel hajlandó elmenni. Még mielőtt tragédia történt volna, rájöttem, hogy valszeg akkor sem jönne el velem, ha lenne egy hús és vér, élő, lélegző Pikacsum. 

Arra gondoltam tehát, hogy megkérdezem az ismerőseimet, hogy ők mit szólnak, mitől ekkora truváj ez az alkalmazás, ami azon túl, hogy addiktív, veszélyes, még az akksit is zabálja. Húgom volt az első, aki szintén Windowsos, ezért ő is kimarad a "mókából". Ő a következőket mondta:

Anna, 22: Valószínűleg kipróbálnám, ha le tudnám tölteni, de nem lennék fanatikus, az tuti. Az az igazság, hogy minket Pepével (barátja, szintén Windows Mobile-os) egyáltalán nem izgat. Szerintem az a legnagyobb baj vele, hogy néhányan túl komolyan veszik (nem úgy mint egy Candy Crush-t), és ahelyett, hogy emberekkel ismerkednének a játék segítségével, csak a mobilba zombulva mennek előre. Észre se veszik, mi van körülöttük.

Megnyugodtam tehát, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit hidegen hagy ez a történet. Azonban mivel mi egy alomból származunk, és nagyon hasonló a világnézetünk, ezért tovább kérdezősködtem. Ismerőseim a következőket vallják: 

Viksa, 21: Nyomnám, de 4s-re nem lehet letölteni. Egyszerűen kíváncsi vagyok, mert kiskoromban imádtam a Pokémont. Tök jó dolognak tartom, de egy picit ijesztő is, mert az elütött emberek száma biztosan nőni fog.. Azért van ekkora sikere csak, mert egy régen sokak által szeretett dolgot újítottak meg, korszerűsítettek, viszont szerintem hamar lecseng majd ez a dolog is. Most mindenki fel van spanolva, de nem hiszem, hogy sokáig tartana a láz.

Lássuk, hogyan nyilatkoznak a program felhasználói és kedvelői:

Fanni, 24: Engem totál elkapott a Pokémon Go életérzés, hiszen az én nyikhaj korom Pokémon lázban telt. Megvolt mindenem ami ehhez kellet, a suliban pedig olyan dílerkedések voltak a Tazokkal, hogy azt egy két kartell is megirigyelhette volna. A Pokémon szeretete megmaradt azóta is, bár nem olyan szinten, hogy a mai napig a Pikácsu pólómba menjek ki az utcára, de nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy kihozzák ezt az appot. Megy is azóta a Pokémon vadászat ezerrel, és próbálom a régen imádott Pokémonokat szorgosan befogni - ha valaki tudja, hogy hol találom meg Charizardot azt azonnal mondja meg nekem. Viszont én még a Pokémester közeli szinteket se taposom, hiszen eléggé akksi- és netzabáló az alkalmazás. Bár az akksi problémát megoldottam egy powerbank lelkes segítségével, de a nettel várnom kell minden hónap 20-ig amikor feltolja a szolgáltatóm a megengedett 2 gigámat, hogy lepokémonozhassam kemény két nap alatt. Ezért maradnak a munkahelyi, illetve kocsmai Pokémonozások, és hihetetlen boldogsággal tölt el, amikor a kocsmában a Jack Danielsemen egy JigglyPuff ugrál.

Allaga, 26: Én igazából retro flash miatt tolom, meg szeretem a gyűjtögetős játékokat, szóval ha kipörög az összes lehet már nem lesz érdekes.

Gergő, 23:  ...kíváncsi voltam, hogy ad e valami újat a megszokott játékokhoz képest. Ez valószínűleg azért köt le jobban, mert Pokémonokkal van tele dobálva, és hát a mi generációnk anno eléggé rá volt gerjedve erre a témára. Nekem is megvolt a Pokékódex, a Tazok, meg minden szar, ami ehhez tartozott. Ezt a játék készítője nagyon jól meglovagolta és nagyon szépen időzítette az indítást. Mostanra lett majdnem mindenki keresőképes fiatal, így pénze is van arra, hogy olyan készüléket vegyen, amin elfut a játék. Ezzel együtt kapsz egy kis nosztalgikus élményt, hogy a régi haverjaiddal ismét tudod sorolni a különböző Pokémonok neveit és továbbfejlesztett verziójukat. Mit ad a játék? Elején csak úgy szimplán izgalmas volt, hogy a már jól ismert utcákra húztak egy eddig nem ismert virtuális világot. Aztán a mai nap Allagával kinéztünk a Városligetbe mert egy ismerősöm mondta, hogy ott sok minden van és sokan is játsszák. Innentől kezdve adott is egy közösségi élményt a játék, hiszen lehetett spanolni a többi kint lévő emberrel, és együtt keresni a jobbnál jobb Pokémonokat. Van olyan hely ahol több mint 100-an ültek a fák alatt és csak ezt tolták egész nap. Nem hiszem, hogy nagyon bele fogok ragadni a játékba mert nincs annyi időm, hogy tartsam mindenkivel az iramot de így szabadság alatt jó volt kipróbálni ezt az új játékformát.

Szóval címszavakban: retro flash, lootolás, és közösségi élmény, és kész is a világraszóló siker. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy válaszadóim mind értelmiségi körökben mozgolódnak, így egyáltalán nem nevezhetőek reprezentatívnak. Kérdéses, hogy a kevésbé tanult rétegek képviselői milyen motivációval nyomják a Go-t, és vajon képesek-e olyan józanul gondolkozni a játékról, mint a fent nyilatkozók, vagy teljesen beleszopódnak a Pokémon világába. A vélemények és a fikázás jöhetnek kommentbe ;)

Kicsoda valójában Bran Stark? (1. rész)

...avagy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve

SPOILERVESZÉLY! 

Jelen sorok írója nem titkoltan hatalmas Trónok harca rajongó, ennek fényében pedig nem is meglepő, hogy lelkesedik a sorozatot övező rajongói teóriákért. A mai bejegyzésben a legutóbbi évad történései alapján megvizsgáljuk, hogy milyen szerepe lehet a legifjabb, még élő Stark-csemetének Westeros történéseiben. Mindfuck Trónok harca elmélet következik az ebyszerűbb fogyaszthatóság kedvéért két részben..

branstark.png

Alighanem a sorozat egyik legszívszorítóbb jelenete volt, amikor Brandon az időben visszautazott Deresbe, amitől Hodor Hodorrá vált. Kétségtelenül ott a helye azon a listán, amely Ned Stark kivégzését, a Vörös Nászt, vagy éppen a Vipera vs. Hegy csatát is tartalmazza. A fiatal Wylis rohamot kap, és egy dolgot kezd ismételgetni: Hold the door, míg végül ez alakul Hodorrá. 

Megtudtuk tehát, hogy Bran nem csak múltbéli eseményeket lát megelevenedni, hanem valójában képes utazni az időben és befolyásolni az ott történteket. Az első múltbéli utazásánál, amikor az ifjú Ned Stark igyekszik testvére segítségére, még nem volt egyértelmű, hogy apja tényleg miatta, vagy csak a szellő suhogása miatt fordult hátra. Azonban a Háromszemű Holló barlangjában történtek után kijelenthető, hogy Bran felelős Hodor élethosszig tartó korlátozottságáért, illetve ő helyezte Hodort a tragikus hős szerepébe, akinek élete céljává az vált, hogy tartsa azt a k*rva ajtót, ahogy csak tudja.

A következő epizódban Bran komoly tripben vesz részt: másodperceken belül látja többek közt az Éjkirályt, apja lefejezését, saját balesetét, az Őrült király meggyilkolását, és egy futótüzes jelenetet is (micsoda VR-demot lehetne belőle csinálni - hehe). Mint utólag kiderült ez a tűz a Cersei által felrobbantott Baelor szentélye alatt esett meg, azaz Bran képes látni a jövőben bekövetkező eseményeket is.

 

Ami azonban ennél is izgalmasabb, hogy vajon mitől őrült meg Aerys Targaryen? Rengeteg teória foglalkozik az Őrült király eredetével, melyek közül a legnépszerűbb és legkézenfekvőbb a Targaryen-házban hagyományosnak számító vérfertőzéssel való fogantatás a vérvonal tisztán tartása végett. A Lannister-házban történt vérfertőzés mintáján pedig tisztán láthatjuk is, hogy milyen kockázatokkal járnak az ilyen kapcsolatok: még az anyai szeretet zászlóhordozója, Cersei is megkérdőjelezi Jeoffrey kíméletlen uralkodási módszereit, és az Őrült királyéhoz hasonló viselkedését Jaime-vel való tiltott románcának tudja be. Egy másik teória szerint azonban Aerys azért őrülhetett meg, mert Bran (vagy egy korábbi Háromszemű Holló) megpróbált a tudtára adni valamit, a fejében hallott hangok pedig megőrjítették. 

Mit üzenhetett vajon Bran Aerysnek, amitől megőrült? Nos, mivel Bran látta a vonuló Másokat, sőt az Éjkirállyal kapcsolatba is lépett, ezért lehetséges, hogy figyelmeztetni akarta Aerys-t a Közelgő Télre, és arra kérte, hogy a Másokat égesse fel egytől-egyig a futótűzzel. Azonban mivel Bran még nem tudja kontrollálni a képességét, Aerys félreérthette az üzenetet, és azt a Királyvárba érkező Robert Baratheon seregére értelmezte.

Az első évadban/könvyben Robert megkérdi Jaime-től, hogy mit mondott az Őrült király, amikor a Királyölő végzett vele, mire Jaime a következőt válaszolja: "Ugyanazt, amit előtte órákig mondogatott: Égessétek fel mindannyiukat!" (Burn them all!). Ugyanazt amit előtte órákig mondogatott? Úgy hangzik, mintha nem lett volna kontrollja afelett, hogy mit mond. Eléggé hajaz az eset a Hodor-féle Hold the door-ra...

Könnyen lehet tehát, hogy Bran a felelős Aerys király megőrüléséért, és minden további szörnyűségért, ami ennek következtében történt. Azonban ezzel még nincs vége a teóriának; a java még csak ezután jön. 

Hamarosan ellepik az utcákat a VR-headsetes Pokémon-vadászok

Új szintre léphet az őrületes hype-ot gerjesztő alkalmazás

Alig másfél hete robbant be a köztudatba a Pokémon Go nevű játék, amelyben telefonunk segítségével bújhatunk Ash Ketchum bőrébe és gyűjtögethetjük tonnaszámra a Pokémonokat. A megjelenést hatalmas hisztéria és siker követte, és egymást érik a bizarr, kétségbeejtő és szomorú hírek a játék kapcsán. Olyan ismerőseimet is a mobil elé szegezte a játék, akikről nem is tudtam, hogy okostelefonjuk van, és dőlnek a Facebook hírfolyamon a legfurcsább helyekről származó találatok. 

When you take a bath and a wild pokemon appears #pokemon #pokemongo #bulbasaur #catchemall #catchthemall #bath #bathtime #someprivacyplease

Fanni Horváth ������ (@fandalf07) által közzétett fénykép,

 

A minap lehetőségem volt kipróbálni az egyik fesztiválon egy hordozható VR-headsetet, amelybe a mobilunkat behelyezve 360 fokos videókat nézhetünk, és VR-játékokkal játszhatunk. VR-szűz szemnek extázis-közeli élményt nyújt akárcsak a demovideo végignézése is. Pár percen belül láthatunk bázisugrókat a Grand Canyonnál, hegymászókat a Mount Everesten, különböző koncerteket, vagy éppen csatlakozhatunk az amerikai focisták meccs előtti motivációs beszédéhez, sőt akár a Cleveland Cavaliers-szel friss NBA-győztes LeBron Jamest is testközelből szemlélhetjük az egyik mérkőzés előtti felvezető műsor alatt, ahogy önmagát és társait spanolja. 

Pár perccel később, már a VR-élményen kívül a nagy esőzések közepette megjelent egy süni a színen, természetesen a jelenlévők nagy örömére. Mindenki nyúlt is a kamerájáért, hogy minél jobb képet csinálhasson az állatkáról, nekem ezt sikerült: 

wp_20160716_17_35_20_pro.jpg

Nyilván nem egy World Press Photo díjas alkotás, de azért eléggé aranyos szerintem. 

A süni-spotting egészen hasonló élményt adott, mint a VR, hiszen egy relatíve ritka eseményben lehetett részem, ugyanakkor a Pokémon Gohoz is igencsak hasonlított, a tekintetben, hogy mindkét helyzetben cuki kisállatok begyűjtése a cél. 

Mit látok erre? A Capitola nevű VR-cég a Pokémon Go VR-os verzióján dolgozik, sőt be is mutattak egy concept videót, amelyben a Microsoft HoloLens segítségével a lehet vadászni a Pokémonokra. Az irodában körbesétálva egy kattintásszerű mozdulattal lehet elhajítani a PokéBall-t, de inkább linkelem a videót, az úgyis beszédesebb, íme:

 

Nincs már tehát messze az a kor, amikor emberek tucatjai fogják róni az utcákat valamilyen VR gear-rel Pokémonok után kutatva. 

süti beállítások módosítása